Végtelenbe nyúló beszélgetéseinkhányszor változtatták át a mindennapokőrlő, taposómalom-idejétvalami különös, gravitációbólkiszakadt közeggé, libegtünk,világűrbe kilőtt űrhajósok,ágyban, asztalnál, sétálva földúton,erdei tisztásra terített pokrócon,bámulva éjszakába, révedve hajnalba,borult…

ZSOLTÁROS Dicsérlek, Uram,amiért nekem adtad kedvesemet,lelkem helyett lelkemet,okos kertészemet,növekedésem ösztönzőjét,burjánzásom visszanyesőjét,akiben megtalálhatom mindazt,amire érdemes volt sóvárognom. Add, hogy fájdalmat neki ne okozzak,hogy fájdalmában osztozni képes legyek,s ha osztozni…

Mióta készülök, hogy elmondjam neked,hányféle egybeszűrt mintázat fénye-visszfényevagy te bennem, tükröződésekkel, faleveleksárga tenyereivel, táncoló vízi lényekzsibongásával teleszórt felszínű patak,melynek tarkasága elemezhetetlen,jó, nem is elemzésre teremtetett, szaladcsupán a maga útján, soha…

Nem írok naplót egy ideje. Verset se, ha lehet. Nem csinálok semmit, élek tehát. Ha lehet. Furcsa vagyok,tudom. Igyekszem még a lényegre figyelni, ha lehet. Semmi sem reménytelen. Egy hosszú út utáni éj-szakai terasz. Éretlen szőlőfürtök. Út menti lopottfüge. Zajos utca, Pihenés nélküli délelőtt.…

Álomban utak fényesedtek.Sokáig bűvöletedben éltem.Emléked galamb és virág,virágok szirma a szélben.Szél és folyó sodorta fényed,magukba zártak a hegyek.Indás feledés font körül,vad fű, burjánzó rengeteg.Bőrödre rátapadt a táj,hogy önmagába szívjon át.Így élsz e mohó pusztításbanmegfoghatatlanul…

Mint egy nő, elhagy a nyár. A száradó fa- levelek, akár az emlékek, szállnak a lúd- bőrző szélben. Délben. Vagy tán délután. A pillám csukva már. Ringat a víz, ahogy ringat buja asszonyi far. Szivárog a pára, s mint ritka köd, felszáll a múlt, el-eltakar. Ürömillat a fájdalom, betölt…

The art of losing isn’t hard to master; so many things seem filled with the intent to be lost that their loss is no disaster. Lose something every day. Accept the fluster of lost door keys, the hour badly spent. The art of losing isn’t hard to master. Then practice losing farther, losing…

I think that I shall never see A poem lovely as a tree. A tree whose hungry mouth is prest Against the earth's sweet flowing breast; A tree that looks at God all day, And lifts her leafy arms to pray; A tree that may in Summer wear A nest of robins in her hair; Upon whose bosom snow has…

Ha nem vagy nálam, akkor is velem vagy. Elküldelek s követlek; újra elhagy kalóz kedvem s hiányod visszaszív. Úgy élsz bennem, mint kezemen a néma vonások, gyors madárban röpte célja, kút mélyén tiszta víz. Ahogy szólsz, jársz, tüzét vidám eszednek, vágyad tündér játékát őrizem meg, szemedből a…

Ha gyorsvonat az életed, és menetrend szerint halad, nem bánod és nem élvezed, hogy minden élmény elmarad, ha látsz mezőt és kék hegyet és várakat és házakat és szélsörényes réteket és messze sziklaszálakat, ha nélküled fut minden el, de elfordulsz és rálegyintesz, mint akit már nem érdekel,…